2025. július 16-án a Rétközi Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához – Képzőművészeti tárgyak restaurálása új múzeumépület berendezéséhez címmel. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, vissza nem térítendő támogatást biztosítva az intézmény számára, melyből – önrésszel kiegészítve – két XIX. századi portrét restauráltattunk: Somogyi János és Zboray Mária portréját.

Somogyi Rezső nevét mindenki ismeri Kisvárdán. A néhai gyógyszerésznek kultusza van a városban, utcát és iskolát neveztek el, könyveket írtak róla, emlékét ápolják. Somogyi Rezső 1848. november 22-én született Kisvárdán. A keresztségben a Rudolf nevet kapta, melyet évtizedekkel később ő maga változtatott Rezsőre. Apja, Somogyi János patikus, a Szepességből telepedett Kisvárdára, anyjával Zboray Máriával együtt, ahol 1818-ban megalapította a város első patikáját, az Arany Oroszlánt.

A két festményt, Somogyi János és Zboray Mária portréit, 2025. április 24-én, dr. Kirilly Dénes, Somogyi Rezső ükunokája adományozta a Rétközi Múzeumnak. Két tipikus XIX. századi portréról van szó, melyeknek alkotóit nem ismerjük, de kétségkívül egyszerre, egyidőben, megrendelésre készült darabok, melyek a kor kánonjai szerint készültek. Vakrámára feszített vászonra, olajjal festett portrékról van szó, olyanokról, melyek tulajdonképpen az első műtermi fotográfiák elődjei. Az alanyok szembenéznek az alkotóval, kezük az ölükben. Somogyi János egy bajuszos szigorú, jó családból való úriember benyomását kelti. Fényképezőgép elé is így ült volna, hogy dagerrotípia készüljön róla. Ruhája ünnepélyes fekete, melyet a fehér mellény és nadrág ellenpontoz. A kéz és az arc igyekszik eleven lenni, a háttér egyszínű, sötét, csak a fejek körül világosabb valamivel. Somogyi János portréjánál látszik a szék támlája és karfája is. Zboray Mária ezen a képen egy átlagos középkorú úrhölgy, ruhája ünnepi fekete, melyet a kép függőleges fővonalában a fehér főkötő, fehér gallér és – a kép alján – a jobb kézben tartott fehér zsebkendő ellenpontoz.

A két portré restaurálása azért volt fontos és sürgős a Rétközi Múzeum számára, mert azok helyek kaptak a Bronz. Kincs. Elásott világ című, 2026. április 9-én megnyílt régészeti kiállításban. Somogyi Rezsőnek nemcsak gyógyszerészként van helye Kisvárda és a vármegye történetében, hanem amatőr régészként is. Lelkes műgyűjtőként kapcsolatban állt Rómer Flórissal, a magyar régészet atyjával, aki a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre volt. Élénk levelezést folytatott és baráti viszonyt ápolt Jósa Andrással, Szabolcs vármegye főorvosával, akivel osztozott a régészeti iránti szenvedélyen, és aki alapítója volt 1868. december 1-én a Szabolcsvármegyei Régészeti Egyletnek, a mai Jósa András Múzeum elődjének, melynek később Somogyi Rezső és tagjává vált. Somogyi Rezsőnek, mint a kisvárdai régészet úttörőjének külön dolgozószoba van berendezve a bronzkincsekről szóló régészeti kiállításban, és ebben a szobában láthatja a látogató a két Somogyi szülő, Somogyi János és Zboray Mária portréját. 

A két XIX. századi festmény restaurálását Kürtösi Brigitta Mária DLA egyetemi docens, az MKE oktatója végezte.